Kedves látogató!

Modern Magyar Makám honlap 2016 Update

Kedves Barátaim,

A www.hunmaqam.hu oldalt frissítése már annak okán is aktuálissá vált, hogy elkészült a Modern Magyar Keleti Zene sorozatunk második albuma, Átokûzõ zene címmel. Az album egyenes folytatása a 2010-ben megjelent Modern Magyar Makám címû albumnak. Mindkettõ egy kísérlet az õsi keleti zenék meditációban való felidézésére és újraalkotására intuitív csatornán át, melyeket Keleten végzett helyszíni kutatásaim ihlettek. Az elmúlt évtizedekben számos távol-keleti és közép-ázsiai úton vettem részt, ahol az ott összegyûjtött zenei anyagok mellett, a hallott és látott koncertek mind segítettek és megerõsítettek abban a korábbi feltételezésemben, hogy a zene egy emlékezeten túl létezõ "Õstenger", amibe lassú beavatódással hozzáférést szerezhetünk. Az új album zenei koncepciója nem egyszerûen különféle keleti kultúrák zenei motívumainak ötvözésében merül ki, - ami oly gyakran hallaható ma a világzenében,- sokkal inkább elmerülés és belsõ szemlélõdés a kollektív tudattalanban ahol megtalálhatók, majd felhozhatók az õsi zenék. Így saját intuitív csatornámon keresztül lehetségessé vált az õsök zenéinek felidézése és mai kornak megfelelõ módon való újra megszólaltatása. A zene formálása során igyekeztem érvényt szerezni ama szándékomnak is, hogy hidat verjek a keleti zene modalitása és a nyugati zene több hangnemû modalitása között, ezen kívül a ma ismerhetõ keleti zenékben nem használatos modern hangsorokból is komponáltam új darabokat kiterjesztve a keleti modalitást a kromatika felé. Major Balázs sosem hallott ritmusai fúziót képeznek a keleti és nyugati ritmus világ között és ezzel új dimenziót adva a daraboknak. A felvételeken általam megszólaltatott hangszerek között szerepel a 24 húros kétnyakú bundnélküli lant, a 8 húros bundnélküli gitár, a mindenkori tonális alapot sejtetõ tanpura és egy kevésbé ismert indiai vonós hangszer, az esraj. Major Balázs két udu kombinációját használta, helyenként speciális cintányérokkal kiegészítve, mellyel egy egyedi hangzású, egzotikus, a keleti és nyugati hangzásvilágot befogó ütõhangszer összeállítást alkotott, mely egyaránt alkalmas a keleti és a nyugati zenékben alkalmazott ritmusok modern megszólaltatására.

Az új album felvételei 2013-ban kezdõdtek szólóban és duóban Major Balázzsal. A albumon szereplõ darabok végsõ arculata és hangzása 2016 Júniusára alakult ki jelenlegi formájára.
A CD a mára kialakult sajnálatos viszonyok miatt nem kerül kereskedelmi forgalomba, azonban a honlapon való bejelentkezéssel hozzáférhetõ.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani támogatóinknak, Esztergom Város Önkormányzatának, Romanek Etelka Polgármester Asszonynak valamint Turóczi Attilának, akik lehetõvé tették, hogy az album CD formájában megjelenhessen.

Szeretném megköszönni Hutton László fotómûvész Barátom nagyszerû munkáját, aki immár egy évtizede készíti hazai megjelenésû albumaim borítóját.

Itt is szeretném megköszönni Romanek Tihamér Barátom nagyszerû alkotását a 24 húros kétnyakú bundnélküli lantot. Ez a hangszer mintegy hangzó védjegye lett a Modern Magyar keleti Zene sorozatnak.

Továbbá köszönetemet szeretném kifejezni Mary Faithnek és mindenkinek a John Pearse Strings-nél, a Bricasti Design-nál és a Quantec-nél, Deák Andrásnak, Hutton Lászlónak, Nagy Tamásnak, Németh Katalinnak, Tóth Zoltánnak. Külön köszönet Máthé Lajosnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta felbecsülhetetlenül értékes ujgur zenei kutatási anyagát. Hannes Pikkatnak, Husniddin Atoevnek és Apli Istvánnak a közép-ázsiai utazásom elõsegítéséért. Isato Nakagawának a japán utam, Sockgoo Choinak és Moyeon Kimnek a koreai, Konarak Reddinek az indiai, Zumrud Dadashzadének és Lala Huseynovának az azerbajdzsáni utam megszervezésért, Zemfira Safarovanak és Saida Daukeyevának a páratlanul gazdag közép-ázsiai zenék forrás anyagáért, és végül, de nem utolsósorban Major Balázsnak, régi muzsikus társamnak, aki mindig segítõ partnerem volt a keleti zenék birodalmának újra felfedezésében.

Szabó Sándor

Vác, 2016. Július 14.


Modern Magyar Makám honlap 2014 Update

A Modern Magyar Makám honlap ötödik éve mûködik és ezen idõ alatt sok fejlemény történt ebben a témakörben, ezért egy átfogó frissítésre volt szükség. Szeretném megköszönni minden egyes látogatónknak az érdeklõdését és ígérem, hogy a jövõben még izgalmasabb információk kerülnek fel.

Honlapunknak sok látogatója van szerte a világból, ami azért is nagyszerû dolog, mert legtöbbjük avatott értõje a témának. Ráadásul a zenében való gondolkodás és a kíváncsiság nagy hajtóerõ és az internet révén az információk elõbb utóbb megtalálják megfelelõ helyüket. Csupán emlékeztetõül említeném meg, hogy 5 évvel ezelõtt a honlap világra jöttét egyetlen fontos kérdés ihlette: Mit játszhattak õseink 1000-1200 évvel ezelõtt? A kérdés jogosan merül fel, hiszen abból a korból alig, vagy egyáltalán nem maradtak írásos és tárgyi dokumentumok a zenérõl. Mára kérdések tucatjai merültek fel, ezért többé vagy kevésbé rejtettebb forrásokhoz kell nyúlni megválaszolásukhoz. Ilyen források a nyelvrokonok régi kultúrája, elsõsorban a jelenlegi kultúrájukból kiindulva. Másik forrás a földrajzilag behatárolható közelségben élõ kultúrák tanulmányozása. Így merül fel többek között kezdetben az ujgurok, majd késõbb a csuvasok, Don menti ugor népek, a türk népek zenekultúrái. A legfontosabb azonban az a mélyebben rejtõzõ kollektív lelki-szellemi forrás, melyhez intuíciók útján férhetünk hozzá. Ennek feltétele egyebek mellett az állandó lelki készenlétben való több irányban történõ elmélyülés, a megtalált eredmények átélése, élõ tapasztalattá váltása. Ezt a különös, nem hivatalos kutató munkát jócskán felgyorsította, hogy a honlap és a vele párhuzamos zenei album a Modern Magyar Makám eljutott olyan ázsiai országokba is, ahol a makám még ma is valamelyest élõ, de már inkább csak ápolt hagyomány.

A honlap jó látogatottságának egyik oka az, hogy maga a cím a Modern Magyar Makám kellõen felkeltette a keleti zenével foglalkozók figyelmét. Számos esetben azért, mert nem értették, más esetben pedig azért, mert éppen hogy megértették az eredendõ szándékomat. Most meg is ragadnám az alkalmat, hogy jelentését nagyon röviden tisztázzam. Mindegyik szó fontos, mert a tartalma a szavak e konstellációjában értelmezhetõ. Modern, mert a jelen idõben történik egy feltételezett õsi zenekultúra kutatása és felidézése, Magyar, mert egy a magyarokat és azok rokonait is érintõ õsi zeneiségre igyekszik rámutatni, és Makám, mert jelenleg e legrégebbi ma is mûködõ zenei rendszeren keresztül tûnik lehetségesnek eljutni és feltárni egy még õsibb zeneiséget. Azért is helytelen a felületes értelmezés, mert nem a makám iszlám eredetére akarunk rámutatni, hanem arra az eredetre, ami még azt is megelõzte, ami lényegesen univerzálisabb annál. Ezért a kutatásban egyformán fontosak mindazon keleti klasszikus zenei rendszerek, melyek egy õsi keleti zeneiségben gyökereznek, legyen az indiai, kínai, koreai, vietnámi, japán, közép-ázsiai, perzsa vagy arab és bármely vallással hordozott vagy kapcsolatba kerülõ keleti zene. Ebben az értelemben minden, a jelenben megvalósult, a Modern Magyar Makám értelmezési körébe tartozó zenedarabom egy lehetséges mai megnyilvánulását igyekszik adni egy õsi zeneiségnek.

A Modern Magyar Makám más tekintetben is feltûnést keltett. A keleti világban minden zenei történést áthat és befolyásol a globalizálódó nyugati kultúra. Miközben a keleti országokban fiatal, klasszikus zenei képzésben részesült muzsikusok a divat hatására nyugati zenét akarnak játszani, tömegével jönnek Nyugatra nyugati zenét tanulni, hátrahagyva több ezer év óta mûködõ kultúrájukat. Ezzel szemben ma alig akadnak itt nyugaton, akik éppen ellenkezõ irányba a keleti világ felé tekintenek. Az avatottabb nyugati emberek jó része nyilvánvalóan kiábrándult a modernkori globális kultúrából és szinte ösztönösen is igyekeznek visszatalálni a kezdethez, egy örök emberi életrendhez, amikor az ember, a természet, az Istenek még egy háborítatlan egységben éltek, ahol a zene nem mûvészet volt, hanem az élet alapvetõ része. És ez a vágy valamiért éppen keleti irányba orientál. A keleti ember kiábrándultságának oka az, hogy megtört az õsi hagyomány folytonossága, megjelent valami más a világukban, ami nem illik lelki berendezkedésükhöz, mentalitásukhoz és ez társadalmi szinten is traumát okoz kollektív és individuális tudatukban is. Ezért fejvesztve menekülnek valami másba, valami újba, amirõl semmit nem tudnak, csak a tündöklõ felszínét látják.

Az elmúlt 5 év internetes és az élõ zenei jelenlétnek eredményeként meghívást kaptam a 2013 Augusztusában, az Üzbegisztáni Szamarkandban megrendezett IX. Shark Taronalari zenei fesztiválra és a vele egy idõben megtartott nemzetközi keleti zenei szimpóziumra. A megtiszteltetésen túl azt az eddigi munkám elismerésének számító felkérést kaptam, hogy kutatásaim eredményeit egy nemzetközi zenekutatói társaság elõtt bemutassam egy elméleti elõadásban és élõ zene formájában is.

A szamarkandi szimpózium alatt több közép-ázsiai ország újságírói és TV stábja készített interjút velem az õsi magyar zene kutatásával kapcsolatban. Egyik interneten is elérhetõ cikk a Tariel Mammadov fõszerkesztõ által készített írás Azerbajdzsánban egy klasszikus és kortárs zenei folyóiratban, a "Musiqi dunyasi"("World of Music") -ban jelent meg, mely összefoglalja mindazt, amit eddig végeztem. A teljes anyag az alábbi linken olvasható: http://musigi-dunya.az/new/read_magazine.asp?id=1641

A Közép-Ázsiában szerzett élmények és tapasztalatok még távolabbi idõkbe kalauzoltak. Így jelenleg sokkal inkább úgy merül fel a kérdés, hogy mit játszottak õseink 1500-2000 évvel ezelõtt, vagy még régebben. Innentõl pedig a sumér és Mezopotámiai kultúra kerül a fókuszba.

A makám kultúrának, mint keleti klasszikus, udvari zenének mélyebb gyökerei is napvilágra kerültek. Bármely egy adott korban megjelenõ zenekultúrának vannak elõzményei, van egy közvetlen forrása, melybõl kialakult és van egy még mélyebb forrása is. A további kutatásaim tárgya sokkal inkább ennek a még õsibb, az idõk kezdeteihez visszanyúló zeneiség lett. A zene történetiségben megjelenõ jelensége felmutat számos univerzális tulajdonságot, mely vélhetõleg civilizációnk minden egyes zenekultúrájára jellemzõ. Ezzel párhuzamosan az is felsejlik, hogy a zenének a megjelenésével az akkori ember gondolkodásában kialakult egy sajátos, mára letûnt paradigma, mely a jelenkori gondolkodási modellektõl jócskán eltért. A kutatás tehát erre az õsi zenei paradigmára is kiterjed, ráadásul ennek nyomai a jelen világunkban is megtalálhatók a még megmaradt keleti zenekultúrákban.

A keleti zenei paradigma nem fejthetõ és érthetõ meg a zene kozmológiai vonatkozásainak feltárása nélkül. Így a további kutatások ebben az irányban is elindultak.

Ázsiai zenekutatókkal lefolyt eszmecseréink során kiderült, hogy számukra meglepõ volt, hogy a magyarok õsi zenéjének felidézéséhez a makámon keresztül vezetõ utat választottam, ugyanakkor nyilvánvaló is volt számukra, hiszen ez az egyetlen ma is létezõ, ápolt, és gyakorolt zenei megnyilatkozás, mely visszamutat a távoli múltba, ezért jó kiindulási pontot jelentett számomra. Mint elmondták, a Modern Magyar Makám projectben az ragadta õket magával, hogy miközben a keleti világ makám hagyományának megõrzésérõl folytatnak nemzetközi konferenciákat, addig valaki éppen korábban nem létezett "új" makámokat komponál és helyez bele a mai világ zenei folyásába, erõsítve az õsi zene jelenkori jelenlétét. A magyarok õseinek zenéjét kutatva jutottam el arra a pontra, amikor már az idõben oly távoli messzeségekben járunk, ahol egy a nemzetek zenekultúrájánál õsibb és univerzálisabb zeneiség körvonalai bontakoznak ki. Így a továbbiakban érdemesebb és célszerûbb a Modern Magyar Makám helyett a Modern Magyar Keleti Zene kifejezést használni, mert általánosabb és tágabb értelmezést ad. Ezért a Honlap címe is ennek megfelelõen megváltozott.

A Modern jelzõ ebben a kontextusban kissé mást jelent. Minden kultúra, miként egy élõlény megszületik, kiteljesedik és elhal. Élete azonban más formában tovább folytatódik, szellemisége egy finom és erõs kvintesszencia formájában újraszületik. Egy elhaló kultúrát lehet konzerválni, és mint megmerevedett jelenséget lehet szemlélni megvalósult produktumai által. Talán Bartók munkamódszerének megfogalmazása világítja meg legtisztábban az ide kívánkozó tartalmat. Õ felismerte a népi zene kultúrájának haldoklását és az utolsó órában összegyûjtötte a még fellelhetõ anyagot. Bartók ezeket darabjaira szedte és újra összerakva beépítette a saját zenéjébe. A régi kultúra így él tovább az új kultúrában. Ugyanilyen módon lehetséges a régi keleti zenéket is elemeikre bontani és egy új formában újra bevezetni a világba. Ilyen módon lehetséges egy új irányt kijelölni melynek címe Modern Keleti Zene, vagy Új Keleti Zene lehet. Ebben a szóösszetételben a Keleti jelzõ nagyon tág értelmezést kaphat, mert magában foglalja mindazon jellegzetességeket, melyek a keleti országok kultúráinak mindegyikébõl tartalmazzák mindazon zenei jellemzõket, mely tipikusan keletivé tesznek egy zenét. Ez elõrevetítheti egy új keleti zenei jelenség létrejöttét, mely ösztönös és öntudatlan formájában már a ma oly nagy népszerûségnek örvendõ úgynevezett világzenei mozgalomban elkezdõdött.


A weblap tartalma alapjaiban nem módosult, inkább kibõvült és az elmúlt 5 év kutatásainak megfelelõen pontosabb lett. Az eredetileg felvázolt lehetséges zenei szabályrendszer is kibõvült, pontosabb és szisztematikusabb lett, ugyanis a zenei gyakorlat kikényszeríti a folyamatos korrekciót.

A konkrét zenéket illetõen felkerültek a honlapra az új darabok, melyek az elmúlt 2-3 évben születtek.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani észt barátomnak Hannes Pikkatnak a kapcsolatokért, néhány zenekutató kollégámnak, akik a
szamarkandi találkozásunk óta felbecsülhetetlen értékû forrásanyagot bocsátottak rendelkezésemre:

Zumrud Dadashzade , a Bakui Zeneakadémia professzora,
Husniddin Atoev, üzbég muzsikus és zenekutató
Saida Daukeyeva kazah népzene kutató

Szabó Sándor
Vác, 2014. Január 11.